udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
358
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 331-358
Névmutató:
Ferencz Csaba
2004. február 17.
Több mint százhúsz résztvevője volt a Krónika-karaván február 15-i sepsiszentgyörgyi író-olvasó találkozójának, amelyen az RMDSZ, illetve a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) képviselői először vállalták a nyilvános vitát. Az autonómia szükségességét senki nem vitatta, ám ennek megvalósítási módját másképp látták a felek. Az RMDSZ képviselői – Albert Álmos, Demeter János – a gazdasági megerősödést tartanák elsődlegesnek, és véleményük szerint csak ezt követően lehetne autonómiát létrehozni. Az MPSZ reprezentánsai – Tulit Attila, Kónya Ádám, Ferencz Csaba, Kovács István – azonban amellett érveltek, hogy nincs idő a várakozásra, a népességfogyás, a székelyföldi területek, ingatlanok románok általi felvásárlása, illetve a nemzetközi helyzet mind azt igazolja, hogy síkra kell szállni az autonómiáért. Márton Árpád képviselő megjegyezte, veszélyesnek tartja a külön történő megmérettetést. Az MPSZ egy majdani szövetségben gondolkodik, a parlamenti választásokat pedig egy alkunak kell megelőznie, amelyen mindkét fél a júniusi voksoláson elért eredményei szerint tárgyalhat. /RMDSZ–MPSZ vita az olvasótalálkozón. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./2004. február 27.
Az autonómiastatútum végre törvénykezdeményezés formáját öltötte, ezzel hat parlamenti képviselő, mintegy megerősítve eredeti mandátumát, egy közösség igényének képviseletét vállalta fel, az aktust tehát a normalitás felé tett lépésként kell értelmeznünk – jelentette ki Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke február 26-án tartott sajtóértekezletén. Az SZNT Állandó Bizottsága elhatározta, megküldi a tervezetet az Európai Parlament elnökének, az intézmény pártfrakcióinak, a Külügyi Bizottságnak, valamint a Románia integrációjával foglalkozó vegyes bizottságnak, hasonlóképpen figyelmébe ajánlja az Európa Tanács elnökségének, frakcióinak, az EBESZ illetékeseinek, a kérdésben érdekelt neves személyiségeknek, megkeres vele sok képviselőt és intézményt is. Az RMDSZ-bírálatra reagálva, Ferencz elmondta, az RMDSZ-politikusok nem állíthatják, hogy nem kapták meg hivatalosan is a dokumentumot még tervezet formájában, Verestóynak átnyújtották azt, csakhogy nem kívántak részt venni annak vitájában. A benyújtott tervezet kilenc táblázatot és egy térképmellékletet is tartalmaz a települések 2002-es népszámlálási adataival. Az alapelv az volt, hogy csak azt a községet tüntetik fel, ahol a lakosság több mint fele magyar. Összesen 127 községre és városra vonatkozik a közel félezer települést összefogó igénylés, ezek tízezer négyzetkilométernél valamivel nagyobb területet ölelnek fel. Kimarad tehát a Bodza-vidék, benne van viszont Hargita megye teljes egészében, Maros megyének pedig a marosszéki része. A régió összesen 809 000 lakost számlálna, ebből 612 000 magyar és 175 000 román, azaz a magyarság 75,68 százalékot képviselne benne. A tervezett régió mindenben megfelel az EU idevágó ,,szabványának”. /(b. kovács): A politikusok tették dolgukat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./2004. március 3.
Szilágyi Zsolt RMDSZ-es képviselő sajtótájékoztatóján a helyhatósági választásokról szóló törvény 7. cikkelyének törlését szorgalmazta, mivel szerinte a kitétel megnehezíti a nemzeti kisebbségek szervezeteinek részvételét a választásokon. Leszögezte: a szakasz diszkriminatív jellegű, hatástalanítja az RMDSZ politikai vetélytársait. Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselő kifejtette: az RMDSZ "mindinkább centralizált párttá vált", hangsúlyozva, hogy a helyhatósági választásokon a szövetséggel szemben alternatívát kínáló szervezeteknek is részt kell venniük. Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt ugyanakkor kifejtette a parlamentben benyújtott székelyföldi autonómiatervezet révén "konstruktív párbeszédet" kívánnak beindítani a kérdésről. A két politikus leszögezte, hogy az autonómia eszméje szerepel az RMDSZ programjában, így ők a tervezettel csupán "konkréttá teszik" ezt a programot. /Papp Annamária: Kérik a választási törvény módosítását. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./ Toró T. Tibor arra hívta fel a figyelmet, hogy a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott tervezet célja alkotmányos úton kivívni az autonómiát a tömbmagyarság számára. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Állandó Bizottsága azzal a kéréssel fordult a képviselőházhoz, illetve az alsóház szakbizottságaihoz, hogy küldöttei vehessenek részt az autonómiastatútumról szóló törvénytervezet megvitatásán. Ezt Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke közölte a Mediafax hírügynökséggel. /Toró és Szilágyi az autonómiatervezetről. = Krónika (Kolozsvár), márc. 3./2004. március 3.
„Arra a kérdésre válaszolva, hogy a székelyföldi RMDSZ-elöljárók miért utasítják el a Székely Nemzeti Tanács autonómia-törekvéseit és történt-e megkeresés irányukban, Ferencz Csaba (az SZNT alelnöke) elmondta: a Székely Nemzeti Tanács minden cselekvése nyilvános volt, a székelyföldi politikusok valamennyi reakciója ellenségesnek bizonyult, a három megye parlamenti képviselői és szenátorai közül egyedül Birtalan Ákos támogatta a statútumtervezetet, aki ágyhozkötött beteg." – olvasható az Erdély.ma című internetes újságban. Székedi Ferenc szerint azonban rátarti nagyotakarásról van szó. Az újságíró szerint ugyanis „a gyermeteg autonómia tervezetnek a román parlament elé tuszkolása” nem érdekük a székelyeknek. Székedi Ferenc hangsúlyozta, hogy a tervezet nem megfelelő, dr. Csapó egy erőteljesen központosított székely nemzeti államot akar megteremteni olyan körülmények között, amikor a közép-kelet európai országok levetkőzik a központosítást. Székedi szerint a tervezet székely diktatúrát irányozna elő, hozzátette, hogy székely nagyközségek mind szétváltak. A székely autonómia tervezet ugyanis anakronizmus. /Székedi Ferenc: Szemben az árral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./2004. március 24.
Krizbai Imre, az erdővidéki Székely Nemzeti Tanács elnöke lemondott tisztségéről. Krizbai Imre szerint Bán István vállalkozó, az SZNT erdővidéki alelnöke nem megfelelő Baróton a polgármester-jelöltségre. Az SZNT berkeiben már korábban vitát szült, hogy Bán István vállalkozó indulni kíván az MPSZ jelöltjeként a júniusi polgármester-választáson. Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke közölte: tudomásul veszik Krizbai Imre elhatározását, az új elnök személyéről a széki közgyűlésnek kell döntenie. /Benkő Levente: Krizbai Imre lemondott. = Krónika (Kolozsvár), márc. 24./2004. április 21.
Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke kijelentette, hogy az SZNT-nek nincs miről beszélnie Markó Béla RMDSZ-elnökkel, aki nemrég közölte, hogy Párbeszéd a jövőért címmel megbeszélés-sorozatot kezdeményez az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT) és az SZNT-vel. Az SZNT bejelentette: két újabb autonómiatervezetet készítenek. Ferencz Csaba elmondta: Csapó József SZNT-elnök április 8-án levelet küldött Markónak, amelyben kifejtette, hogy a Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezet képviselőházi beterjesztése kapcsán néhány RMDSZ-honatya súlyos vádakkal illette az SZNT-t. Kijelentette: nincs értelme a konzultációknak, mivel az SZNT már tárgyalt az RMDSZ összes végrehajtó szervével és a szövetség parlamenti frakcióival, és válaszokat is kapott. /Az SZNT elutasítja Markó párbeszédre vonatkozó javaslatát. Két újabb autonómiatervezetet készítenek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./2004. április 23.
Tulit Attila Szász Jenővel, az országos szervezet elnökével Bukaresten benyújtotta az Országos Választási Irodának (OVI) nyújtotta be a Magyar Polgári Szövetség által országos szinten összegyűjtött és hitelesített 54 115 támogató tag aláírását. – Ha mégsem engedik meg az MPSZ-nek, hogy részt vegyen a választásokon, akkor újabb négy évig szervezetépítéssel foglalkoznak – jelentette ki Gazda Zoltán. Megnevezték Sepsiszentgyörgy MPSZ-polgármesterjelöltjét: Tulit Attila vállalkozó. Sepsiszentgyörgy önkormányzati képviselőjének jelölték: dr. Antal Álmos orvost, dr. Bíró István orvost, Fazekas Ágnes tanárt, Ferencz Csaba újságírót, Fodor László közgazdászt, Gazda Zoltán színészt, György Ignác kertészmérnököt, Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgatót, Kovács István unitárius lelkészt, Krecht Gyöngyvér tanárt, Majos Attila vállalkozót, Már István tanárt, Nagy Gábor tanárt, dr. Nemes Tibor orvost, Ősz Erőss Péter nyugalmazott tanárt, Pethő István villamosmérnököt, Szőcs Levente szociológust, Torró Attila képzőművészt, Tulit Attila vállalkozót, Újfalvi István tanárt, Váncsa Albert tanárt. Az MPSZ a roma közösség képviselőjének helyet kíván biztosítani listáján. A megyei tanács jelöltlistája nem készült még el. Képviselőjelölteket indítanak Sepsiszentgyörgyön, Barátoson, Illyefalván, Kommmandón, Kökösben (még mindig nem biztos), Dálnokban, Málnáson, Uzonban, Zabolán, Baróton, Vargyason, Kézdivásárhelyen. /(s): Az MPSZ jelöltje polgármesternek Tulit Attila. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 23./2004. augusztus 20.
A Székely Nemzeti Tanács Kovászna és Hargita megyei széki elnökei kérik a két megye vezetését, hogy írjon ki népszavazást a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban. Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke azt nyilatkozta, hogy a Kovászna megyei kérést már benyújtották a megyei tanácshoz. Az alelnök szerint hasonló kérést nyújtottak be Hargita megyében is, Maros megyében pedig két verziót elemeznek, mivel a történelmi Marosszék határai nem azonosak a jelenlegi Maros megye határaival. /(b): Székely autonómia. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 20./2004. szeptember 1.
Horia Grama Kovászna megyei prefektus sajtótájékoztatóján törvénytelennek nevezte a Székely Nemzeti Tanács kérését Székelyföld autonómiájával kapcsolatos népszavazás kiírására. Hozzáfűzte: az alkotmány világosan kimondja, a román állam nemzeti, egységes és független jellege módosíthatatlan. Ferencz Csaba SZNT-alelnök szerint a Székely Nemzeti Tanács nem mond le a Székelyföld autonómiájáért való harcról, annak ellenére, hogy "a parlament és a kormány magatartása az SZNT szándékát illetően bebizonyította, hogy a székelyeket másodrendű állampolgárokként kezelik". /Grama: törvénytelen az autonómia-népszavazás. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./2004. szeptember 8.
Közleményben válaszolt a négy széki székely tanács elnöke a sajtóban megjelent felhívásra, amelyben az alsó- és felső-háromszéki RMDSZ-szervezetek felkérik a megyei tanácsot, írja ki az autonómiáról szóló népszavazást. ,,A Sepsiszéki, a Kézdiszéki, az Orbaiszéki, valamint a Miklósvár-Bardocszéki Székely Tanács örömmel vette tudomásul, hogy az RMDSZ alsó- és felső-háromszéki szervezete felkérte a megyei tanácsot, tűzze napirendre és hozzon döntést a Székelyföld területi autonómiájának létrehozásához elengedhetetlenül szükséges népszavazás kiírásáról” – áll a közleményben. Tulit Attila és Ferencz Csaba SZNT-alelnökök közleményben arról értesítették a két területi RMDSZ-szervezetet, hogy nem vesznek részt a Háromszéki Képviselők Tanácsának mai ülésén. Mint fogalmaznak: ,,a Székely Nemzeti Tanács nem politikai szerveződés, hanem olyan közképviselet, amelynek egyetlen célja Székelyföld területi autonómiájának megteremtése. Mint ilyen nem vesz, nem vehet részt semmilyen (elő)választáson. Ezért képviselőinek sem tiszte az erre vonatkozó politikai egyeztetéseken, megbeszéléseken való részvétel.” /(Dánél): Sürgősen kell cselekedni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 8./2004. szeptember 10.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke, Ferencz Csaba és Albert Álmos háromszéki RMDSZ-elnök azzal vádolta Horia Gramát, Kovászna megye prefektusát, hogy túllépi hatáskörét, amikor büntetéssel fenyegeti az autonómiáról szóló népszavazás szervezőit. Márton Árpád RMDSZ-es képviselő, a helyi képviselők tanácsának elnöke szintén úgy értékelte, hogy Grama prefektus fenyegetőzései törvénytelenek. /Kovászna megye prefektusát túllépi hatáskörét. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 10./2004. szeptember 17.
A Hargita és Kovászna megyei széki nemzeti tanácsok a Maros megyei példát követték, ahol a Székely Nemzeti Tanács helyi vezetői nem a megyei tanácshoz, hanem közvetlenül a polgármesterekhez fordultak a Székelyföld autonómiájáról szóló népszavazás megszervezése ügyében. A Hargita megyei önkormányzat egyértelműen elutasította az SZNT kérését, a Kovászna megyei pedig csupán politikai állásfoglalást nyilvánított ki. A helyi referendum megszervezésének törvényességéről Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor, a szenátus jogi bizottságának tagja nyilatkozott: az autonómia kérdéséről országos vagy regionális szinten lehet beszélni. A regionális népszavazásra nincs törvényes alap, ugyanis nincsenek régiók, az autonómia kérdése azonban megyén túl ívelő eset, azt jelenti, hogy gyakorlatilag nincs rá megfelelő törvény. Az autonómiáról szóló helyi népszavazásoknak nincs meg a megfelelő jogi háttere. Azonban, ha a kezdeményezők által megszervezett helyi népszavazásból kiderül, hogy a lakosság támogatja az autonómia létrejöttét, Eckstein-Kovács Péter véleménye szerint jelzésszerű lenne mind belpolitikai, mind pedig külpolitikai téren. A központi hatóság már a népszavazás kiírása előtt meghiúsíthatja ezek létrejöttét, ha azonban sor kerül a referendum megszervezésére, a kiíró polgármesternek vagy helyi tanácsnak van anyagi felelőssége, hiszen közpénzt költ el olyan kezdeményezés támogatására, amelynek nincs törvényes alapja. Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke szerint az általuk kezdeményezett népszavazás nem arra keresi a kérdést, hogy kell-e területi autonómia, vagy sem, hanem arról szól, hogy az illető egyén, akit megkérdeznek, akarja-e, hogy létrejöjjön egy új közigazgatási terület. Ez pedig helyi jellegű kezdeményezés, amelynek megszervezése lehetséges. /Köllő Katalin: Helyi referendum az autonómia kérdéséről. = Szabadság (Kolozsvár), 2004. szept. 17./2004. szeptember 22.
Egy májusban megjelent sürgősségi kormányrendelet alapján az ingatlan-nyilvántartás egész rendszerét kívánják átszervezni Romániában. A sürgősségi kormányrendelet valójában az 1996-ban hozott 7-es számú törvény módosítása, amely már közel egy évtizede a föld- és ingatlan-nyilvántartás egységesítésének leple alatt a csak Erdélyben, Bukovinában és néhány kisebb óromániai régióban létező telekkönyvi rendszer ,,átszabását” irányozta elő. A jogszabály indoklásában az EU-csatlakozás kapcsán vállalt kötelezettségekre hivatkoznak. Miért kell ilyen hirtelen egy közel két évszázados múltra visszatekintő erdélyi intézményt néhány hónap alatt átalakítani? A telekkönyvi rendszer nemcsak ingatlan-nyilvántartás, hanem olyan hiteles rendszer, amely történetiségében is követi a tulajdonviszonyok alakulását. Most ezt a rendszert akarják megszüntetni. Kovászna megyében Felician Ursache hivatalvezető mellőzte a személyes és az etnikai szempontokat. Hírek szerint tizennégy magyar alkalmazott került az utcára. /Ferencz Csaba: Veszélyben a telekkönyvi rendszer. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 22./2004. szeptember 24.
Időhúzás tapasztalható a Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett népszavazás vitája dolgában az önkormányzatokban – derült ki Ferencz Csaba országos alelnök sajtótájékoztatóján. A háromszéki megyei tanács RMDSZ-frakciója, bár tárgyalt róla, döntését még nem hozta nyilvánosságra, ahol pedig az SZNT egyenesen a községi és a városi helyhatóságokhoz fordult – Maros megyében –, ott két önkormányzattól már elutasító válasz érkezett. Háromszéken a napokban iktatják a községekben az SZNT hozzájuk intézett kérését helyi népszavazás kiírása dolgában. /(b. kovács): Időhúzás a népszavazás ügyében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 24./2004. szeptember 29.
Szept. 28-án, a Kovászna megyei tanács ülésén tárgyaltak a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) népszavazási kezdeményezéséről. Az ülésen ugyanakkor megjelent Ferencz Csaba és Tulit Attila, az SZNT két alelnöke is. Demeter János tanácselnök az általa és György Ervin RMDSZ-frakcióvezető által jegyzett állásfoglalást olvasta fel. Eszerint ,,a frakció tagjai elkötelezett hívei Székelyföld autonómiájának, ennek érdekében készek meghozni minden olyan döntést, amely Székelyföld ügyét előreviszi, de a mostani törvényes keret nem teszi lehetővé a megyei és a helyi tanácsoknak ilyen jellegű határozat meghozatalát”. Ezért törvénymódosításra van szükség, hogy ,,a helyi ügyekről helyi szinten, a regionális ügyekről regionális szinten döntsenek”. Ezért kérik fel a megye RMDSZ-es képviselőit és szenátorait, hogy ,,mielőbb terjesszenek be módosító indítványt a referendumtörvény megváltoztatása érdekében”. A döntés után az SZNT képviselői kifejtették: a döntés salamoni, a népszavazás kiírásának eddig is tapasztalható elodázásáról van szó. A jelenlegi törvény ugyanis az illető megye közigazgatási határainak módosításáról szóló népszavazás megszervezését a megyei tanács hatáskörébe utalja, ilyen értelemben tehát még törvénymódosításra sincs szükség. /Törvénymódosítást javasolnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./2004. szeptember 29.
A Kovászna megyei tanács RMDSZ-frakciója felkéri az RMDSZ parlamenti képviselőit, hogy kezdeményezzék a népszavazás kiírását szabályozó törvény módosítását, hiszen a jelenlegi jogszabály nem teszi lehetővé a Székelyföld autonómiájára vonatkozó referendum megszervezését. Szept. 28-án tartott gyűlésén a Kovászna megyei tanácsnak meg kellett volna tárgyalnia azt a beadványt, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) képviselői nyújtottak be. Demeter János tanácselnök kijelentette: az érvényben levő törvények nem teszik lehetővé az autonómiára vonatkozó referendum kiírását. Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke szerint a válasz nem több egyszerű időhúzási taktikánál. /RMDSZ: Módosítani kell a referendum-törvényt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./2004. október 2.
Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke kijelentette, hogy a népszavazás megrendezését szabályozó törvényt nem kell módosítani a Székelyföld autonómiájáról szóló referendum kiírásához, mivel a jelenlegi szabályozás ezt lehetővé teszi. /Az SZNT szerint a népszavazásról szóló törvényt nem kell módosítani. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./2004. december 4.
A kettős állampolgárságról való népszavazás előtti vita a jelenlegi (csonka)magyar társadalom közgondolkodásának kuszaságát, alapvető ellentmondásait mutatta be a médiában. Az egy nemzethez tartozás alapvető emberi érték. Magyarország állampolgárai abból is vizsgáznak, egy kicsit fennkölten fogalmazva: él-e még a nemzeti géniusz, vagy a nemzet végleges felbomlásának útjára lépünk? /Ferencz Csaba: Nemzeti géniusz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./2004. december 7.
A csonka honon belül alig másfél millió magyar tette túl magát a szétfejlődés traumáján. Emelkedett felül saját egzisztenciális nyavalyáin. Csakis a józan paraszti ész, az egészséges közösségi, emberi megközelítés belső hangjára hallgathatunk. /Ferencz Csaba: Orwelli vízió. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 7./2004. december 10.
Czuszner Ferenc személyében új elnököt választott a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) dec. 9-én tartott közgyűlésén. A tiszteletbeli elnöki címet Könczey Elemér és Ferencz Csaba Levente kapta. /A. A., P. B.: Csuszner Ferenc az új KMDSZ-elnök. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./